Gazd�tlan �js�got cib�l a sz�l,

A kavarg� homokkal t�ncra k�l.

Ablakot fedte nem is oly r�g,

Vaksi �reg t�tong az ablak hely�n.

Megbontott tet�n a hold kandik�l be,

Ny�ri z�por a padl�st sem k�m�lte.

A resti oldal�ban az eresz hi�nyzik,

Es� folyik a falon, s a vakolat lem�llik.

Bent az �p�letben m�g szomor�bb a k�p,

Mocskos a padl�, az ajt�t kid�nt�tt�k.

Koszosak a falak, s dohszag van,

Sarokban egy p�k lakik mag�nyosan.

Az �llom�sf�n�k a falu v�g�n pihen,

Alig eml�kszik m�r r� valaki, innen.

Kev�s k�nnyet hullajtottak �rte,

Mikor �llom�shely�t elhagyta �r�kre.

S�neket felszedt�k, s n�h�ny talpfa,

Szanasz�t sz�rva, de azt is gaz takarja.

Menetrend sem �rzi az �llom�s nev�t,

Az utasok r�ges-r�gen elfeledt�k.

K�bor eb t�vedt erre, de tov�bb �ll.

Vonatra �vek �ta m�r senki se v�r.

T�bla sincs a peronon, csup�n a helye,

Nem l�tez� helys�gnek nincs is neve.

Elhagyott �llom�son meg�llt az id�,

Egyetlen esem�ny, ami m�g el j�.

Munkag�pek j�nnek s elt�rlik,

Nyoma sem lesz, hogy �llom�s �llt itt.